Endrész Klaudia: Annyi jó dolog van az életemben
2022.07.27
Annyi jó dolog van az életben!
Tegnap olvastam Klaudia 7 éve írt gondolatait az egyik Social Mediaban, s hozzájárulásával közlöm ezt a cikket. Köszönöm Neked! Ő az első, de szeretném, ha ismerősök és ismeretlenek írnának nekem is, küldenének olyan tartalmakat, amik megegyeznek A Tudatos Örömgyűjtők Lapjának érzéseivel, hangulatával. Gyüjtsétek tehát az örömöket az életetekben, írjatok. Akkor is, ha nem minden tökéletes!
Annyi jó dolog van az életemben
Figyelem, ez most hosszú lesz és nem vicces, de elgondolkodtató.
Állok Kelenföldön, és megpillantok egy kislányt. Azonnal látható, hogy valamilyen genetikai betegséggel született, nem down kór, de valami hasonló. A szülei ölelik, puszilják, a kisangyal pedig mosolyog. És én majdnem elbőgöm magam.
Miért?
Eszembe jut a várandósságom összes nehézsége, öröme, a szülés, ami ha nincsenek nagyon jó orvosaim (ügyeletesek, nem fogadott!), akkor lehet, hogy most nem ülök a vonaton és nincs egy gyönyörű egészséges Kisfiam. Aki pont azért, mert okos, rafinált és Mindenre kíváncsi, néha az őrületbe kerget. Eszembe jut a tavalyi Szenteste, amikor az ügyelet krupp-gyanúval beküldött minket a kórházba, és az a 2 óra, amikor nem tudtam, hogy vajon bent maradhatok-e vele a kórházban, hiszen már nem szoptatok. Eszembe jut az a kisangyal a kórteremben, aki izomsorvadással feküdt bent. 1-1,5 évesen akkora volt, mint egy újszülött. Csoda volt hogy még él, lehet, hogy már igazi angyal...Eszembe jut az édesapja, aki váltva az anyukával bent alszik minden este, azon a kényelmetlen széken,amiből nekem 1 éjszaka is borzalom volt. De ők mennek, (mentek?) minden este úgy, hogy volt, amikor egy percet nem aludtak, mert a gyógyszer beállítás után a kicsi nem aludt 36 órán keresztül...Eszembe jutnak azok a barátaim, ismerőseim, akik nagyon szeretnének babát, de elvetélt.
És ismét elszégyellem magam, ahogy ezek a gondolatok pár másodperc alatt rámtörnek. Mi bajom is van nekem?
Nincs okom szomorkodni, nincs okom elégedetlenkedni.
Annyi jó dolog van, vagy volt az életemben már, amit az előbb említett két kislány talán sose élhet meg.
Tanulhattam, dolgozhattam, dolgozhatok. Veszekedhettem férfival együttélés velejárójaként, békülhettem összebújva. Megadatott az életemben, hogy igazán szeressenek, és megadatott, hogy békében, szeretetben elengedjük egymás kezét. Ha hazamegyek fáradtan, egy gyönyörű, egészséges gyerek öleli a lábam és mondja: Szia aja!
És még hol van a vége!!!
Hozzászólások
Hozzászólások megtekintése
Nincs új bejegyzés.
